Egyre kevesebb új csillag születik

0
493

Egy nemzetközi szakértőkből álló kutatócsoport a csillagkeletkezés trendjeit vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a valaha létező csillagok túlnyomó része már megszületett, és a világegyetem a jövőben a teljes mennyiséghez képet gyakorlatilag alig-alig gyárt majd csillagokat. A csillagászok az Egyesült Királyság Infravörös Teleszkópjával, a szintén Hawaiion található Subaru Távcsővel, illetve a chilei Nagyon Nagy Teleszkóppal (VLT) tanulmányozták az univerzum korai időszakának történéseit, és eredményeik alapján az ősrobbanás óta létezett csillagok fele 9‒11 milliárd évvel ezelőtt született, a másik 50 százalék pedig az azóta eltelt időszakban. A csillagszületés ütemét az eljövendő időkre vetítve pedig kiderült, hogy a világegyetemben valaha létrejövő csillagok 95 százaléka már megszületett, vagyis az univerzum hátralevő éveiben már csak a maradék 5 százalék keletkezése várható.

A jelenleg létező csillagok többsége korábbi hasonló égitestek porból és gázból álló maradványaiból keletkezett. A csillagkeletkezési trendek felderítéséhez nagyon fontos volt azonban tudni, hogy az elsőként születő csillagok, amelyek aztán szupernóva-robbanások után továbbhagyományozták anyagjukat a következő generációkra, mennyien voltak, és milyen gyakorisággal jöttek létre az ezeket követő csillaggenerációk.

A távcsövek ennek megállapítása érdekében hidrogén atomok által kibocsátott alfa-részecskék után kutattak, amelyek legnagyobb mennyiségben csillagok születése során keletkeznek. A szakértők az univerzum különböző korú (azaz távolságú) részeit hasonlították össze az alfa-részecskék mennyisége alapján, és ebből állapították meg, hogy a csillagkeletkezés egyre lassuló ütemben zajlik. Ahogy David Sobral, a kutatás egyik résztvevője elmondta, az elmúlt 11 milliárd évben folyamatosan csökkent az adott időszak alatt keletkező csillagok száma, és ma már mindössze harmincad annyi csillag születik egy időegység alatt, mint az univerzum hajnalán. Egy öreg csillagokkal teli világegyetemben élünk, ahol a jelentősebb események többsége már réges-régen lezajlott, teszi hozzá a szakértő.

A csillagkeletkezés ütemének folytonos lassulása magyarázattal szolgál arra a rejtélyre is, hogy miért látunk sokkal kevesebb csillagot, mint amennyit elviekben észlelnünk kellene. Ezen égitestek első generációja extrém méretű csillagokból állt, a Napnál akár több százszor nagyobb objektumokból, amelyek gyorsan felemésztették üzemanyagukat, és haláluk után immár kisebb, de hosszabb életű csillagok és bolygórendszerek keletkezéséhez szolgáltattak alapanyagot. A csillagszületés ütemében észlelt első és legjelentősebb megtorpanás az első generáció kihalásával, körülbelül 9 milliárd évvel ezelőtt következett be. Ez után csaknem ötször annyi időre volt szükség, hogy azonos számú csillag jöjjön létre, mint amennyit az első generáció számlált.

A világegyetem tehát egyértelműen a végét járja, ami születendő csillagokat illeti, bár különösebb aggodalomra nincs ok, egy pár milliárd évig még nem várható nagyobb változás. Azt pedig egyelőre elképzelni sem tudjuk, hogy mi történik az után, hogy az utolsó csillag is megszületett és leélte életét.

W5 csillagkeletkezési régió a Cassiopeiában (a Spitzer felvétele)

SZÓLJ HOZZÁ, MOND EL A VÉLEMÉNYED

Please enter your comment!
Please enter your name here