Amit nem akarnak hogy megtudj!

0
705

MOBILTELEFON MINT VESZÉLYFORRÁS!

Annak ellenére, hogy a szakembereknek egyre nagyobb köre fúj riadót a mobiltelefonok veszélyes mellékhatásai miatt, a politika és a gazdaság illetékesei mégis agyonhallgatják a dolgot. Eközben hamarosan minden sarkon egy adóval fogunk találkozni, mert pl. Németországban a mobil szolgáltatók egy új hálózatsűrítési programot terveznek. Miért ez az ellentmondás?

Ma már minden ember hozzászokott ahhoz, hogy elektromos eszközöket használjon, és az európai háztartások is tele vannak kábelhez kötött, alacsony frekvenciákon működő elektromos berendezésekkel. Ezek teljesítménye és minősége olyannyira megszokott a számunkra, az elektromos berendezések annyira mindennapjaink részét képezik, hogy ezáltal hajlamosak vagyunk arra, hogy a villamos berendezésekkel szemben érzett feltétel nélküli bizalmunkat az eddig megszokottól és használtaktól eltérő tartományokban működő elektromos készülékekre is átvigyük.

Az általunk ma is használt rádióadók, CB adó-vevők és az első kezdetleges mobiltelefonok /pl. az ún. „A-Netz” Németországban/ 30 kHz feletti nagyfrekvenciákon dolgoznak, és ezek már elszakadnak a kábelektől. Ezeknél a térben szétoszolva és szétterjedve haladnak az elektromágneses hullámok, miközben a szükséges információt, amit továbbítaniuk kell, rámodulálja az adó. Ez a korábban széles körben elterjedt analóg technika mára már elavult, és nem használják már a mobil telefonálásban sem. Helyébe a digitális technika lépett.

Miközben a hétköznapi felfogás szerint 30W teljesítmény nem sok – hiszen egy ilyen izzólámpával alig lehet egy kis teret bevilágítani -, addig a magas frekvenciákon ez komoly teljesítménynek számít, és bizony egy 30W teljesítményű adóval hatalmas távolságokat lehet legyőzni. Ez a berögzöttségünk eredményezi aztán azt is, hogy nem is gondolunk arra, hogyamíg egy analóg adónál egészségre káros hatások eléréséhez komoly teljesítményekre van szükség, addig a digitális technika esetében elegendő csupán néhány milliwatt az azonos hatáshoz.

Pedig az az alapelv, hogy az adóteljesítmények egy bizonyos érték felett károsak, mindkét technológiára egyaránt érvényes. Elég, ha megnézzük a természetet egy rádióadó környezetében, a furcsán megcsavarodott fákat, vagy utánanézünk annak, milyen szakmai betegségei vannak azoknak az embereknek, akik állandóan rádiósugárzásnak vannak kitéve, akkor bizony találunk néhány jellemző megbetegedést, mint például a szürke hályogot.

Mivel a kisebb teljesítménnyel működő adók káros hatásai nem jelentkeznek olyan erősen, és hatásuk nem olyan nyilvánvaló, mint a hagyományos esetekben, ezért a mobil telefonálásban a digitális technológiát használják.

A mobiltelefonok adóinak ezért a nagy rádióadókhoz viszonyítva igen kicsi a teljesítménye, hiszen a millió Wattokkal szemben itt csak maximum 50 Watt teljesítmény áll, de a magas frekvencia miatt ennek egészen mások a biológiai hatásai, mint a nagy rádióadóknak, és ezek a hatások akár már néhány mikrowatt teljesítménynél is jelentkezhetnek.

Annak érdekében, hogy a mobiltelefonok működni tudjanak, igen sűrű, ún. „cella-rendszert” kellett kialakítani, hogy azok a területet teljesen lefedjék, és így minden lakásban, irodában használni lehessen a mobil telefont. Ez aztán azt a problémát okozta, hogy az ember lépten-nyomon adókba, antennákba ütközik. Ezt elkerülendő, a nagy antennagyártók egészen különleges módszerekkel, megoldásokkal rukkoltak elő. Ipari épületek külső burkolatába, lakóházak ereszeibe, templomok keresztjeibe /külső felületeken/ építhető antennákat és adókat ajánlanak, sőt, az egyik legújabb ajánlat szerint már olyan gyertyát is lehet kapni, amelyik belsejében egy adó antennája van elrejtve. Vagyis ma már egy ember műszer nélkül nem tudja eldönteni, mi az, ami sugárzik a környezetében, és mi egy valódi dísz, és mi egy álcázott antenna.

A mobil hálózatok adóihoz képest jóval kisebb teljesítménnyel sugároznak maguk a telefonok, de ezt kompenzálandó ezek állandóan a környezetünkben vannak, és még ráadásul szinte állandóan az ember testén vagy annak közvetlen közelében helyezkednek el. A felhasználók védelmében már többen kifejlesztettek olyan védőelemeket, melyekkel a telefon embert érő sugárzását igyekeznek leárnyékolni. Ezek esetében azonban a telefon úgy érzékeli, hogy rosszak a vételi lehetőségek, és ezért teljes teljesítménnyel sugároz.

A mobil telefonálásnak két rendszerét ismerjük, az első és ma elterjedten használt szabványát GSM-nek nevezik, a másodikat, az időközben megjelent újabb rendszer pedig UMTS-nek. Ez utóbbi egy olyan rendszer, amit még ki sem próbáltak, még nem is teljesen működésre kész. De milyen erős a politika, a hatalom és a kommunikáció nagyjai között az összefonódás, hogy mennyire csak a pénz számít, azt kitűnően mutatja, hogy ennek a még félig kész és kipróbálatlan technológiának a koncessziós jogáért pontosan 1oo milliárd DM-et – azaz 125 ezer milliárd Ft-ot – fizettek ki a mobil telefontársaságok a német államnak.

Közben, információink szerint, azok a mobil szolgáltatók, akik az újonnan megjelent UMTS rendszer hatalmas licenc díjait nem tudják megfizetni, tovább fogják bővíteni a hagyományos rendszert, vagyis reálisan azzal kell számolnunk, hogy miközben a GSM rendszer adóinak száma tovább növekszik, mellettük megjelennek az új UMTS rendszer adói is.

És ezek után van-e még valaki, aki azt gondolja, hogy az állam fel fog lépni a fogyasztók érdekében a szolgáltatókkal szemben? Hogyan képes valaki a választópolgárok érdekeit képviselni vagy az emberek egészségét védeni, amikor a másik oldaltól 1oo milliárd márkát fogadott el? Ha valakinek ez nem elég ok, akkor ezek mellett még ott vannak azok a munkahelyek is, melyeket a mobilszolgáltatók biztosítanak, amelyeknek az állam számára komoly szociális jelentőségük van.

HATÁRÉRTÉKEK – TANULMÁNYOK

De miért kellene fellépni a mobil szolgáltatókkal szemben? Hiszen vannak szabványok és határértékek, melyek szabályozzák a mobil telefonok technikai kialakítását és korlátozzák teljesítményét. De ezek a határértékek, amelyek a sugárzásra vonatkoznak, az ipar, a mobilszolgáltatók és a hatóságok együttműködéséből születtek meg. Ezért aztán elszomorítóak!

A WHO ezzel foglalkozó kiadványa a következőket írja: „egyetlen ország hatósága sem írt elő olyan határértékeket, amelyeknek célja az emberek hosszú távú besugárzásából adódó megbetegedésének megelőzése, például a rákbetegségek kiszűrése lenne”! Ez azt jelenti, hogy a jelenleg érvényes határértékek csak a közvetlen és azonnali károsodástól védik meg a mobil telefont használókat!

De még ezektől sem védik meg igazán, mert a besugárzást olyan sok tényező befolyásolja, hogy lehetetlen hiteles képet kapni az emberre gyakorolt hatásokról. Nem véletlen, hogy az ICNIRP /egy 1997 óta működő szervezet, amelyik az elektromágneses sugárzás hatásaival foglalkozik/ úgy döntött, hogy a rövid ideig tartó besugárzás hatásaival külön is foglalkozik. Az emberekben ugyanis a mai napig az a meggyőződés él, hogy ha a határértékeket megfelelően alacsonyra állítja be, akkor ezzel a hosszú távú egészségkárosodást is kizárja. Ez pedig az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján hibás gondolkodásnak minősül. Sőt, még elméletileg is csak akkor állná meg a helyét, ha a ma ismert minden vizsgálati módszerrel kipróbáljuk és diagnosztizáljuk az esetet. Sajnos azonban az ICNIRP vizsgálata nem sokkal visz előre bennünket ebben a fontos kérdésben, mert azt a stratégiáját választották, hogy az összes lehetséges károkozó faktorból egyetlen egyet, a felmelegedést választották ki és azt vizsgálták.

Az emberben okozott felmelegedés kérdésével már ezt megelőzően is többen foglalkoztak, és a BFS, a német Szövetségi Hivatal a Sugárzásvédelemért mérései szerint „az emberi test vezeti az őt érő magas frekvenciájú sugárzást, és az ily módon bevitt energia mindenek előtt a testet felmelegíti. A kísérletek során beigazolódott, hogy a mobiltelefonok által bevitt energia az emberi testben 1 Celsius foknál nagyobb felmelegedést tud okozni. Ha az ilyen módon létrehozott felmelegedés tartós és gyakori, akkor ez az emberi test működési zavaraihoz vezethet, és az anyagcsere valamint az idegrendszer károsodását okozhatja. Nagy a veszélye a szürke hályog keletkezésének is. A tartós és erős besugárzás az embrionális fejlődésben is károkat okozhat.”

Pontosan e fenti vizsgálat következtében Németországban a sugárzási határértékeket úgy állították be, hogy az 1 Celsius foknál nagyobb felmelegedés lehetőségét kizárják.

Ha az ember figyelmesen olvassa a fent idézett BFS jelentést, akkor számtalan kérdés merül fel benne. Az idézet elején azt olvashatjuk, hogy „mindenek előtt”, vagyis ez azt jelenti, hogy a felmelegedésen kívül más hatások is érik az embert. Ha ez így van, akkor miért nem foglalkoznak velük, és miért nem vonják be őket a határértékek megállapításába. De hasonló érzések kerítik hatalmába az olvasót a többi rész tanulmányozásakor, amikor a BFS szakembere azt próbálja elhitetni velünk, hogy azért, mert a mérések során nem sikerült semmiféle hatást kimutatni a telefonokat használó emberekben, akkor ez azt is jelenti, hogy ilyen hatások nincsenek is.

Ez a fajta gondolkodás azt próbálja velünk elhitetni, hogy az egészséges ember úgy reagál a sugárzásra, mint a hús a mikrohullámú sütőben – felmelegszik és ezzel vége is. Ez a felmelegedés, amit az átlagember egyébként láznak nevez, egy bizonyos határ alatt nem káros az egészségre, és a nagyfrekvenciájú sugárzás egyéb komponenseire az egészséges emberi test nem reagál. Ez a gondolatmenet a készülékek és a gyártók védelmén kívül semmire sem alkalmas, az emberek, a mobil telefon használóiknak védelmére pedig különösen nem.

A valósághoz még hozzátartozik, hogy a fenti módon beállított határértékeket – melyeket számtalan kutató, fogyasztóvédő szervezet is támad, mert túl magasnak találják ezeket – a gyártók nem tartják be, vagy csak igen nehezen tudják betartani. A közvélemény és a szakma nyomására ezért jelentették be a közelmúltban a gyártók, hogy készülékeik ún. SAR-értékét /specifikus besugárzási ráta/ nyilvánosságra hozzák, és minden alkalommal megadják. Ez azonban nem tekinthető nagy lépésnek, hiszen a fogyasztóvédelmi szervezetek már régen közzétették az Interneten ezeket az adatokat, és az új készülékek esetén is, röviddel a forgalomba hozataluk után nyilvánosságra kerülnek ezek az értékek.

Az Internet egyébként valóságos tárháza az ilyen jellegű adatoknak. A www.funkenflug1998.de web lapon igen sokféle adatot találunk, így az amerikai mobil telefongyártók szabadalmi leírásaitól kezdve az új, sugárzásszegény mobiltelefonokig sok mindent. Ezeket az új telefonokat egyébként, az ott leírtak szerint azért fejlesztettek ki, hogy védjenek a fejben keletkező daganatok ellen!

Miért kell védeni az embert a daganatos megbetegedések ellen, amikor minden hivatalos vizsgálat és irat azt sugallja, hogy a jelenleg érvényes határértékek mellett ilyen nem is léphet fel? Nos, ezzel kapcsolatban három tanulmányra kell felhívnunk a figyelmet.

Az egyiket a Hannover-i ECOLOG Institut végezte el még 1999-ben a Deutsche Telekom megbízásából. A vizsgálat lezárására 2000. májusában került sor, és az Intézet ekkor átadta a teljes dokumentációt a Deutsche Telecomnak. Ezek után a DT két újabb intézetnek adta ki az előzővel azonos megbízást, és a HUMBOLD EGYETEM Berlinben, és az ÖKOLOG INSTITUT Darmstadtban kapott vizsgálati megbízást.

Ezek a vizsgálati jelentések 2000 novemberében érkeztek be a DT-hez, és a DT a mai napig hallgat az eredményekről és az igazságról, csak újabb tudományos vizsgálatokra és további kiértékelésekre hivatkozik. Ezért az ÖKOLOG INSTITUT a fogyasztók, a fogyasztóvédelmi szervezetek és újabban bizonyos polgárjogi szervezetek követelésének engedve úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza a kutatásai eredményét. A következőket találták:

– termikus hatások,
– molekulasérülések és a proteinek károsodása,
– toxikus hatások a génekben,
– a celluláris folyamatok elváltozása,
– az immunrendszer gyengülése,
– a központi idegrendszer befolyásolása,- változások a hormonrendszerben,
– steratogén hatások,

A tanulmányról részletesen a www.ecolog-institute.de cím alatt lehet olvasni.

A másik tanulmányt az Új-Zéland-i LINCOLN Egyetem végezte el, egy Dr. Neil Cheery nevű professzor vezetésével, így aztán az anyagot „The Cheery-Study” néven ismeri a szakma. A vizsgálat végeredménye itt is az volt, hogy a mai irányelvek és határértékek hibásak és rosszak.

A harmadik vizsgálat, amelyet a www.bayern.de/STMLU/aktuell/rinder címszó alatt lehet az interneten részleteiben is elolvasni, azért érdekes, mert a mobilgyártók és -szolgáltatók olyan erős nyomást gyakorolnak a bajor tartományi kormányra, hogy az meghátrált a teljes nyilvánosságra hozatal elől. Így aztán nem véletlen, hogy a Bajor Környezetvédelmi Minisztérium hivatalos véleménye szerint „nincsen semmiféle összefüggés a szarvasmarháknál észlelt megbetegedések és a legelők fölött is jelen lévő mobilhálózatok antennái között”. Miközben a Zöldek és mára már a tudósok közül is egyre többen összefüggést látnak a két dolog között. A vizsgálatot végző kutatók egyike, aki már több mint két éve vizsgálja a szarvasmarhák egészségének és a magas frekvenciájú besugárzás összefüggését, csak annyit mondott: „Az eredmények láttán nem csoda, hogy a kérdést politikai kérdésként kezelik.”

Ezeken a nagy port kavaró vizsgálatokon túl igen sokan foglalkoznak még a kérdés kutatásával. Dr. Lebrecht von Klitzing a Lübeck-i Egyetemen például már1000 mikrowatt/m2 sugárzás esetén változásokat észlelt az EEG-n. Ez a változás már néhány perc után fellépett, de megdöbbentő módon nem szűnt meg a sugárzás megszűnésével, hanem még jó néhány óráig /!/ megmaradt. Az összes kísérleti személy 70%-a ilyen módon reagált a besugárzásra. Ezt a jelenséget igen sok orvos ismeri és visszaigazolja, s már tudják azt is, hogy antiepileptikus készítmények bevételével el is lehet tűntetni.

A kérdés most már csak az, hogy mikor találkozunk az életben ilyen sugárzással. Az Ökotest-ben megjelent méréssorozat eredményei szerint alegtöbb mobiltelefontól 10 méter távolságban kell lennünk, hogy a sugárzás értéke a fent ismertetett 1.000 mikrowatt/m2alatt legyen.

Az ideggyógyász kutató Dr. Prof. Peter Semm /az adatok elérhetőek: www.noticz.ch/ megbízást kapott egy mobilszolgáltatótól, hogy az agyban észlelhető változásokat vizsgálja. A kísérletek során az agyban már jóval a mai határértékek alatt változásokat regisztrált. A kutatások során felfedezte azt is, hogy a melatonin nevű hormon érzékeny a magas frekvenciájú besugárzásra. Ez a hormon az, amelyik szabályozza az alvás-ébrenlét ritmusát. A kutatások teljes bizonyossággal megmutatták, hogy a melatonintermelődés és a nagyfrekvenciájú sugárzás között kimutatható és egyértelmű összefüggés van. De a melatonin nem csak az alvás ritmusát szabályozza, hanem a tumorok kialakulásának legyőzésében is fontos szerepe van. Olyan időkben, amikor szinte minden harmadik ember rákban betegszik meg, érdemes elgondolkodni ezen az összefüggésen.

Olyan kísérleti eredmények is születtek, amelyek azt mutatják, hogy a magas frekvenciájú sugárzás befolyásolja a agyi-vér sorompó működését, amelynek az a feladata, hogy azon túl, hogy a vérnyomását szabályozza, megakadályozza, hogy a vér mérgeket tudjon bevinni az agyba. Szelektív áteresztőképessége következtében bizonyos molekulákat átenged, bizonyosokat pedig nem. Ezt a szelektivitását ez a szervünk a mobiltelefonok sugárzásának hatására elveszti, és ezért a méreganyagok már nem csak a testben, hanem az agyban is áramlani tudnak. Hogy ez milyen következményekkel jár, azt nem kell külön ecsetelni.

1997-ben a Salzburg-i Tartományi Kormány megbízást adott a Mainz-i Orvosi Egyetem két kutatójának a mobiltelefonálás által okozott termikus hatások vizsgálatára. A kutatók 8 órás mobiltelefonálás után az EEG jelentős módosulását figyelték meg, mégpedig a REM-fázis 18,5%-os eltolódását regisztrálták. Ezen felül tapasztaltak még alvászavarokat és hipnotikus jelenségeket is.

Ennek a vizsgálatnak a hatására gyűlt össze 2000 júniusában Salzburgban egy nemzetközi konferencia, amelyik a Salzburg-i Modell néven ismert nyilatkozatot fogadta el. Ez a nyilatkozat az 1 milliwatt/m2 határértéket javasolja alkalmazni mint felső határértéket, bár sokan voltak a jelenlévők között, akik ennek az értéknek az 1/10-ed részét szeretnék volna látni a javaslatban.

Az összes kutatás és vizsgálat egyik legnagyobb gondja, hogy szinte lehetetlen olyan embereket találni, akik még nem voltak sugárzásnak kitéve. Az alapterhelés ma Európában olyan magas, hogy egy normál alapállapot meghatározása szinte lehetetlen. Amennyiben a gyártók és szolgáltatók még néhány évig sikeresen elhúzzák, elodázzák a mindenre kiterjedő és részletes vizsgálatok elvégzését, akkor a mai helyzet olyan mértékben aláássa a lakosság pszichikai és szellemi állapotát, hogy az addigra eltorzult állapot már mint normális állapot lesz tekinthető.

Éppen ezért tisztán kell látnunk azt a tényt, hogy azok a gyártók és szolgáltatók, akik 100 milliárdokat fizettek be a költségvetésbe, azok a részvénytulajdonosok, akik befektetett pénzüket vissza szeretnék kapni és az az állam, amelyik ezt a pénzt elfogadta – semmit sem fog tenni ennek az emberre káros technológiának a megváltoztatásáért, esetleg megszűntetéséért. Csak a civil szervezetek tudnak hatásos ellenpólust felmutatni és az emberek védelmében valóban fellépni.

Fordította: Takáts Péter

Forrás: Info-3 antropozófiai újság (www.info3.de)

SZÓLJ HOZZÁ, MOND EL A VÉLEMÉNYED

Please enter your comment!
Please enter your name here